Gerinc
Az egymás felett elhelyezkedő csigolyák alkotják a gerincoszlopot. A gerincoszlop 33-35 csontból áll, 24 szabad csigolyából, 5 összecsontosodott kereszt, és 4-6 összecsontosodott farkcsigolyából. A gerincoszlop védett üregében a gerinccsatornában fut a gerincvelő, és az abból kilépő idegek a csigolyák közötti réseken lépnek ki. Az egymásra helyezkedő csigolyák közt találhatóak a csigolyaközi porckorongok, ami egyfajta „lengéscsillapítóként” működnek, amely a terhelés hatására összenyomódva rugalmasságot biztosít a gerincnek. Az hogy a gerinc nem merev, a csigolyák közötti kisizületeknek köszönhető, ezek teszik lehetővé az előre és oldalra hajlást, illetve, hogy jobbra és balra fordítsuk a törzsünket. Az egészséges gerincnek négy hosszanti íve van, a nyaki és az ágyéki gerincszakasz előrefelé, a háti és a keresztcsonti gerinc hátrafelé domborodik. Ezeknek az íveknek köszönhetően eloszlik a terhelés a gerincoszlopon, de a gravitáció és a statikánk miatt a lumbális gerincszakaszt éri a legnagyobb terhelés. Az egészséges gerincnek négy hosszanti íve van, a nyaki és az ágyéki gerincszakasz előrefelé, a háti és a keresztcsonti gerinc hátrafelé domborodik.