image image image
Magunkról   A Manual Medic System Kft. illetve a cég elődje 20 éve foglalkozik különböző mozgásszervi panaszok gyógyításával. Olyan izom, izületi és gerincproblémákra keresi a megoldásokat, amelyekre az ilyen betegségekkel küzdők ezrei még nem tudtak pozitív változást elérni állapotukban. Maguk a kezelések a masszázsra, a gyógytornára illetve az izületek kimozgatására épülnek fel.
Magnekal MagneKal Magnézium és Kálium védelem mindenkinek! Komplex készítmény az optimális izomműködés érdekében tabletta formában. Csökkentse a stresszt, a fizikai és szellemi munkával járó tüneteket a Magnézium, a Kálium, a C-vitamin és a B-vitaminok erejével!
Gyakran ismételt kérdések   Mikor alkalmazható a kezelés? Minden olyan esetben, amikor az izom- vagy csontrendszerben diszfunkció lép fel.

A keresztcsonti csípőízületek

A keresztcsonti csípőízületek.

A különböző típusú medencék és funkciójuk leírása előtt,vizsgáljuk meg a keresztcsonti csípőizületeket, melyek elsődleges jelentéssel bírnak a medence,és így az egész test működését illetően. Anatómiailag a keresztcsont ékalakban épül be a csípőcsont lapátai közé, két oldalról, dorsalisán (hàti síkon) ès kaudalisán (farki síkon) is beszűkül. A dorsalis szűkület inkább a keresztcsont kraniális (feji sík) részén látható .(S1-S2) Az ízületi felületek dudorosak és nem kongruensek. (Nem egybevágóak, a csípőcsonton szűkebbek és hosszabbak, a keresztcsonton pedig rövidebbek és szélesebbek.) A csipőizület felületének a közepén gyakran egy dudor emelkedik ki, amely megegyezik a keresztcsonti mélyedéssel.( Mennel)
A magas asszimilált medence esetében gyakran hiányzik a ventrodorsalis konvergencia. A röntgenfelvételeken úgy látható ez a konvergencia, hogy a keresztcsont csípőízületének elülső és hátsó részén, mint két ízületi rés, úgy vetülnek egymás mellett mindkét oldalon, és különböző távolságra távolodnak el egymástól. Gyakran fedezhető fel az oldalak különbözősége is. Az anatómiai formák ilyen variálódásánál feltétlenül figyelembe kell vennünk a medence funkciói közötti különbségek lehetőségét is.

Normál és elmozdult medence egymáshoz való viszonya

Normál és elmozdult medencea) oldalnézet,

a normál medence kontúrját vastag vonal jelzi, vékony vonallal mindkét medencelapátot (az egyiket szaggatottan) jelöltük ellentétes irányú ferdülési helyzetben, manuális vizsgálati adatok alapján.

1 - spina iliaca posterior superior (hátsó-felső csípőtövis)
2 - tuber ischiadicum (ülőcsonti tövis)
3 - spina iliaca anterior superior (elülső-felső csípőtövis)
4 - medence csípőízülete

b) a normál és elmozdult medence dorsalis pontjai

Különösen fontos, de nagyon vitatott kérdés a keresztcsonti csípőízületek mozgása,úgy általában. A keresztcsonti csípőízület sajátosságai ellenére - egy valódi ízület,ízületi porccal, szinoviális (az ízület belső, laza kötőszövetű burokkal) és ízületi tokkal. Általános biológiai szempontból nézve nehéz elképzelni egy valódi izületet, amelynek nincs funkciója. Ennek az ízületnek a különlegessége nem a felületi sajátosságában rejlik, hanem az erős összekötő apparátusban, amely meg- erősíti az ízületi tokot és jelentősen csökkenti az ízület mozgását. Hiányoznak azok az izmok, amelyek specifikusan mozgásba hoznák ezt az ízületet. Klinikai szempontból fontos bemutatni e lehetőség szerinti minimális mozgást.
A legjelentősebb mozgást a keresztcsonti csípőízületnél feltehetőleg a rotáció, a keresztcsont frontális haránt tengelyét illetően, biccentő, bólogató mozgás formájában (nutáció). A tengely a már említett dudoron halad keresztül, az S2 szintjén. Ez a mozgás a nőgyógyászok számára ismert, a szülőaktusnál lép fel. Klinikailag tanulmányozhatjuk, megfigyelhetjük ezt a mozgást, ha megtanuljuk vizsgálni a kereszt-csontot.
Mennel röntgenológiailag határozta meg ezt a mozgást, mindenféle helyzetében vizsgálva,bőrre rajzolt jelzések segítségével. Weisl (1954) megállapította, hogy a " conjugata vera" 5-6 mm-rel változtatja meg saját hosszát hajlításkor és kiegyenesítéskor is. Coalchis (1963) alátámasztotta ezeket az adatokat.Így tehát a keresztcsont csípőízületében történő mozgást meg lehet figyelni. Mégha ez a mozgás nem is olyan nagy, mégis biztosítja a medence számára az elasztikus ütköző funkciót. Duckworth (1970) megfigyelései alapján a keresztcsont elhajlásakor (nutáció esetén) a szeméremcsontok ventrálisan szétválnak a symphysisben, dorsalis nutáció esetén pedig közelednek egymáshoz.

Az elmozdult medence mechanizmusa
Az elmozdult medence mechanizmusa Cramer alapján.

Járáskor nutációelőzheti meg a gerinc felfelé, és fentről lefelé történő mozgását. Valószínűleg ez
egyoldalúan is létrejöhet, mégpedig mindkét, az ellenkező irányba mozgó keresztcsonti csípőízületben.
A támaszkodó láb oldalán a keresztcsont a gerinc terhelésekor meghajlik az itt fixált csípőcsonthoz
viszonyítva előre-lefelé irányba, azaz a medencecsont viszonylag hátra tolódik. Az ilyen, ellenkező
irányba mozgó mechanizmus lehet az oka leggyakrabban a sacralis ízület elmozdulásának.

A blokkolt medence klinikai adatai a következőek: a felső csípőtövis az egyik oldalon lentebb van, mint a másikon. Ugyanezeket az adatokat adja a medencecsonti lapát szélének a paravertábilis kitapintása is.
Ventrálisan azonban egy ellentétes szituáció alakul ki: a mélyen levő hátsó-felső tövis oldalán az elülső-
felső tövis magasabban van, mint az ellenkező oldalon és fordítva. Mint az elülső csípőcsonttövisek,
a csípőcsont taréjának részei is ventrálisan helyezkednek el. Elsőre olyan benyomásunk van, hogy az egyik
csípőcsont a másikhoz viszonyítva a frontális haránttengely körüli irányba fordul. A tapintásos vizsgálat
számára mindegy hogy történt-e egy viszonylagos, mérsékelt elfordulás. Pld. A bal csípőcsont eltolódása
hátrafelé, és kisérő mozgásként a keresztcsont hátra tolódása, vagy a jobb csípőcsont viszonylagos
reakciójánál az előretolódás, ami ugyanazt jelenti, azaz a keresztcsontot kisérő előretolódást.
A medence mindkét  oldalának egymáshoz viszonyított csavarodása feltétlenül hatással kell, hogy legyen
a medence többi részére is, és közvetve az egész csontrendszer működésére.
A kétoldali szeméremcsont symphysisben ízesül, amely ventrálisan szoros kötésben van, viszont a
medence mindkét oldalának ellenkező irányba történő, a frontális tengely körüli rotációjakor, mely tengely mindkét keresztcsonti csípőízületen áthalad, a symphysisben jelentős metszésnek kell történnie.
Cramer látta a mindkét medencecsontnál a keresztcsont asszimetrikus nutációjával és rotációjával      kapcsolatos elsődleges folyamatot. Ha a vizsgálatnál a medencelapát láthatóan hátrafelé mozdul el,
akkor a keresztcsont előre, lefelé (ventrokaudálisan) hajlik, másfelől pedig ennek megfelelően
(dorsokranálisan) mozdul el felülre, hátra mindez a medencecsonthoz viszonyítva. Így keletkezik a
medence oldalainak viszonylagos rotációjával együtt egy bizonyos fokú széttolás: a keresztcsont
ventrokaudalis irányba történő hajlásának oldalán a medencecsont a hosszanti tengelyéhez képest
kifelé, az ellenkező oldalon pedig a frontális tengelyhez viszonyítva rotálódik.
Emellett a symphysisben nemcsak egy viszonylagos széttolás történik, de létrejön a szeméremcsontok
asszimetrikus helyzete, mely a röntgenképen a symphysis mindkét ágának különböző hosszaként
jelenik meg.
A röntgenképeket csak eme bonyolult összefüggések figyelembevételével szabad értékelni, de a nehézségek szemmel láthatóak. A " csavart" medence esetében az elülső és hátulsó csípőtövisek
helyzetét hasonlítjuk össze, de a röntgenképen egyenes vetületben a elülső tövis egyáltalán nem,
a hátsó pedig gyakran nem vehető ki vagy torzan látszik. Az elmozdult medence esetében néhány
állandó és általában szimetrikus struktúra eltorzul. Ezek a csípőcsont taréjának legmagasabb pontjai,
a szeméremcsont mélyedésében lévő két egybevágó pont és a hátsó csípőtövisek. Normál esetben
azok a vonalak, amelyek ezeket a pontokat összekötik, párhuzamosan futnak, és a lábak egyforma
hosszúságának esetén még a vízszintes vonalak is párhuzamosak. A csavart medencénél a csípők
kompenzáltan asszimetrikus helyzetét a csípőnyak és annak diafízise között keletkezett szög
oldalainak az eltérése alapján ismerjük fel.
A medence röntgenológiai vizsgálata nemcsak az ismert struktúrális változásokról ad értékes
információt, hanem az anomáliákról, a medence típusokról, a funkcionálisan fontos asszimetriáról,
a síkok ferdüléséről, a medence és a gerincoszlop egyensúlyi, statikai viszonyáról is. Az elmozdult
medencére különösen jellemzőek az egyensúlyi zavarok, amikor is a gerinc lumbális része a
keresztcsont tengelyéhez képest tompa szögben van. Ez a zavar nem küszöbölhető ki orthopéd
cipők vagy talpbetétek segítségével, hanem speciális kezelést igényel. (Lewitt 1982)

sacrum


sacrum

sacrun

sacrum

Látogató számláló

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa27
mod_vvisit_counterTegnap70

We have: 14 guests, 1 bots online
IP cím: 54.166.188.64
 , 
MA: 2017 nov. 24